A Harmadik Szintű Szentek, és azon túl, 5/5 rész

(Ő más, mint a többi testvér. Amikor segítséget kértem a testvé- rektől, néha nemet mondtak. Ő mindig mondja: „Oké, oké, oké”.) Nem számít, mi történik. Nem számít, hol. (Nem bánja.) Azt mondta, hogy ő nem olyan, mint a többi férfi tanítvány. Mert a többi férfi tanítvány, ha meg- kéri őket, hogy végezzenek el vala- milyen munkát, néha visszautasítják. De ő soha nem utasítja vissza. Bármit, bárhol, bármilyen munkát, mindig azt mondja: „Oké, jó, jó”. Látjátok a különbséget? Talán ezért van az, hogy ő az egyetlen.

Igen. Nem az a lényeg, mit csinálsz, vagy mennyit, hanem az, hogyan. Hogyan akarod elvégezni a munkát, hogyan ajánlod fel magad, függetlenül attól, hogy mi az. Mert mondok nektek valamit, nem számít, milyen kemény munkát végeztek a Mesterért vagy a köz megvilágosodásáért, nem lehet olyan kemény, mint a pokol, biztosíthatlak titeket. Ne kényszerítsetek, hogy elvigyelek oda, hogy összehasonlíthassátok. Nem, legyetek boldogok, legyetek hálásak, hogy itt vagytok.

Még ha néha a nyilvánosság félre is ért téged, vagy gondot okoznak neked, vagy akár a Mester megdorgál, az semmi a pokolhoz képest. Semmi még ahhoz a pokoli élethez képest sem, amit néhány ember tapasztal ebben a világban. Ne felejtsétek el, bentlakók vagytok. Nagyon könnyű életetek van. Nehéz bejutni. Könnyű élet, függetlenül a szintetektől, elviszlek titeket. És legtöbbször ti vagytok azok, akik bajt okoznak, akik elmennek. Senkinek nem mondom, hogy men- jen el, kivéve, ha tényleg bajt csinál, és mindenki más nem bírja elviselni. Nagy bajt csinálnak, vagy ilyesmi. Vagy a te karmád az, hogy el kell menned. Egyáltalán sose akarom, hogy bármelyikőtök elmenjen. Én személy szerint nem. A bentlakók egy része csak 20%-os. Most felment 25 (%-ra) és aztán most 30 (%-ra). Köszönöm szépen.

A harminc (százalék) még az emberi szintnek sem a teteje. Ez kezelhető. Még nem is Asztrális (Szint). És néhány tanítványunk 10%-os. Ez a fenevad szintje. Néhány tigris jobban szelídíthető, mint ez az ember. És még nekem személyesen is kellett irányítanom. El tudjátok képzelni? Mennyi szenvedés? Megverve itt, ott, mindenhol. Nem fizikailag, nos, majdnem fizikailag. És mert senki más nem teheti meg.

Rendben. Van még titok? Tényleg, osszátok meg a testvérei- tekkel, hogy tudják. (Bármit teszünk, gyorsan tesszük.) (Nagyon gyorsan.) (Nagyon hatékonyan.) Mindent gyorsan kell tennünk. (Ha mindent rövid idő alatt csinálunk, akkor sok mindent el tudunk végezni, például. Nagyon hatékony.) Vagyis így kellene lennie, vagy azért, mert ti... (Nem. Mert mindenki gyorsabban dolgozik, mivel több munkát végzünk. Sok mindent rövid idő alatt.) (Főleg ebben a két hónapban.) Á, igen. (Főként gyorsan.) Azt mondta: „Ebben a két hónapban...” Ez csak ebben a két hónapban történik, vagy korábban is így volt? Vagy normális esetben is így kellene történnie a dolgoknak? Hogy érted ezt? (Úgy értem, a Mester követése után. Mostanában mindenki egyre gyorsabb.)

Rendben. Azt mondta... Mivel még néhány titkot kértem, azt mondta: „Nos, bármilyen Mester munkát végzel, csináld gyorsan, igyekezz, és akkor jobb lesz.” Gondolom, nem gondolkodsz túl sokat. Akkor csak ne gondolkodj rajta túl sokat. Csak légy természetes, és az természetes lesz. (Igen. Csak csináljuk gondolkodás nélkül.) Azt mondta: „Csak csináljátok. Csak folytassátok, és ne gondolkodjatok túl sokat”. Talán ezért segít. És azt mondta, hogy mostanában még gyorsabbak is, csak a két hónap alatt, azt is mondta, hogy ebben a két hónapban hirtelen minden még gyorsabb lett. Gyorsabban tudják csinálni. Persze. Mától kezdve még gyorsabbak lesztek, faképnél hagytok, és azt mondom: „Hé, várjatok meg!” (A Mester az, Aki mindezt teszi.) (A Mester túl magasan van, nem tudjuk elérni.) Azt mondta: „Úgyis csak a Mester csinál mindent”. (A Mester csinál mindent.) Ez az, amit ő mond.

Mi más? Még valamit? Valaki más? Éreztetek valami különbséget? Igen? Éreztek valami különbséget belül? Éreztek különbséget? (Még ebben a két napban is, amikor meditáltam, sok mindent felismertem, szintén nagyon jót, nagyon jót.) Jobban, igen? (Igen, jobban.) Csak két nap? Ez a két nap. (Még ez a két nap is, (Két, három nap...) amikor ideértem, hű, nagyon jó.) Ó, nagyon jó, jó. És még nem is tudod, hogy itt vagyok? Tudtad, hogy itt vagyok? (Igen.) (Tudtam.) Tudtad, hogy itt vagyok? Két napja? (Igen, azt hiszem.) Láttál engem? Láttál engem itt? (Ó. Tegnap én...) Tegnap láttál? (Érzem, hogy az Erő közeledik.) (Energia.) (Energia.) (Sok áldás.) Erősnek érzed magad? Például a sok áldás? (Különösen, amikor az első napon idejöttem.) Ó, már az első nap? (Igen.) (Igen, a Quan Yin olyan kényelmes volt. Sírtam.) Ó, igen?

Azt mondta, hogy amikor először idejött, már mást érzett, nagyon erős. És a Quan Yin nagyon erős volt. Sírt, mert annyira boldog volt. Nem, úgy értem, miután a Harmadik Szintre kerültél, vagy majdnem, amikor te lettél... Éreztél valami változást? Erre gondoltam. Idejöttél, jobban érzed magad, jobban meditálsz, igaz? Ez, persze, persze. De nem tudtad, hogy fizikailag itt vagyok. Nem tudtad, igaz? Nem voltál tudatában a jelenlétemnek. Fizikailag nem. Tudtad. (Azt hittem, hogy a Mester itt van.) (Azt hittük, hogy a Mester itt van.) (Ez nagyon hasonlít arra, amikor Hsihuban voltunk. Csak közeledve Hsihu bejáratához, éreztük a Mester Áldó Erejét.) Rendben. (Még úton voltunk, és a Mester Áldó Ereje már nagyon erős volt.) Értem. (És az az autó nem is a miénk volt, hanem másoktól béreltük.) Értem. (Még mindig ugyanolyan erős, különösen, amikor a testvér segített nekünk kinyitni a kaput. A Mester Szerető Ereje nagyon erős volt.) Értem. (Mert sok idő telt el azóta, hogy utoljára láttuk a Mestert, így tudtuk, hogy a Mester biztosan itt van.) Azt mondta, nos, ez egy másik dolog. Éppen úgy, mint Hsihuban, mielőtt Hsihuba értek volna, amikor már majdnem Hsihu közelében voltak, már érezték a Mester Áldó Erejét. Ugyanez; még meg sem érkeztek ide, a közelben voltak, már nagyon erősnek érezték az Erőt. Tehát kitalálták, hogy itt vagyok. Mind sejtették, hogy itt vagyok.

Igen. (A (belső Mennyei) Hangáramlat, amit hallottam, olyan volt, mint korábban, mint amikor Quan Yin küldöttként beavatást adni mentem. Rögtön tudtam. A beavatás alatt a (belső Mennyei) Hang nagyon hangos volt, és most... még hangosabb, mint amikor korábban beavatást adtam.) Értem. (De korábban, ez a beavatás ideje alatt volt.) Nagyon erősnek kell lennie a beavatás alatt. (Nagyon erős.) Tudom. (És most...) Azt mondta, hogy ő is észrevette, a különbség az, hogy amikor idejött, a Quan Yin (belső Mennyei) Hang nagyon, nagyon erős. Pont, mint amikor megy, hogy beavatást adjon (Quan Yin küldöttként). Amikor beavatást ad, a Quan Yin (belső Mennyei) Hang mindig nagyon erőteljes. Tehát itt is ugyanez van. Szóval ő tudja… Biztosan a Mester az. Mint korábban, amikor beavatást adott, mindig nagyon erős volt az Áldás, így a (belső Mennyei) Hang és minden nagyon gyorsan javult. Itt ugyanezt érzi. Tehát kitalálta. (Az egészségem nem a legjobb. Csak feldobottabbnak érzem magam, mióta két napja idejöttem.) Itt pedig olyan egészségesnek, erősnek érzi magát, fizikailag is. Ez csak a belső kapcsolat. Nem is lehet így megmagyarázni. Nem érzel semmit. Nem olyan jó érzés elmagyarázni. Csak személyesen kell megismerned.

Még valami? (Mostanában jobban érezzük a kapcsolatot a Mesterrel.) Ó, igen? (És ahogy említetted, mondtad, hogy egy kicsit fejlődtünk, de nem tudtuk, hogy fel tudunk menni a Harmadik Szintre. Nem, nem. Csak úgy érezzük, hogy stabilabbak vagyunk. És úgy érezzük, jobban kapcsolódunk a Mesterhez.) Igen, így van. Ebben a két hónapban. (Nem úgy, mint korábban. Például lassan, és aztán...) És most úgy érzitek, hogy jobban kapcsolódtatok. (Igen. Csak azért, mert a Mesternek dolgozunk, és őszintén dolgozunk, de néha nem meditálunk eleget.) Igen, tudom. (Szóval azon tűnődtem, hogy a Mester miért így jelentette be. Nem tudom elképzelni.) Szóval hirtelen úgy érzed, hogy jobban összekapcsolódtál, ebben a két hónapban? (Igen.) Igen, mert most felfelé, felfelé, felfelé haladsz. Ezért.

Amint a Második Szint fölött vagy, persze jobban összekapcsolódsz a Mesterrel. Az alatt a legtöbbször csak a majával kapcsolódsz. Keményen próbálsz kapcsolódni a Mesterrel, de a vonal mindig megszakad. „Halló, halló? Hallasz engem? Ó, megint megszakadt.” És aztán: „Halló, halló megint? Mit mondtál? Ismételd meg!” Ez a helyzet a Második Szinttől lefelé. De ti legalább tanítványok vagytok. Akkor még mindig van egy megsza- kadt vonal, de néha kapcsolódik. A Harmadik Szinten jobban kapcsolódtok. Tehát úgy érzitek, hogy ebben a két hónapban jobban kapcsolódtok. Mert most feljebb vagytok. Jó, ennek örülök. Látjátok, van különbség. Van különbség, van egy rohanás. Rohanás van, amikor a célvonal ott van. Mindenki rohan, rohan, fut, és vroom!

(Valóban, ebben az időszakban Hsihuban a testvér azt mondta: „Hű, mindenki rohan. Nekem is sietnem kell.") Igen. (Van egy testvér, aki nagyon menő volt... Nem akart együttműködni más emberekkel, más testvérekkel. De ebben az időszakban úgy éreztem, hogy ez tényleg...) Ebben a két hónapban mindenki rohan. Ő sokkal... (És azt mondta: „Mindenki sietne. Nekem is sietnem kell.") Van egy teszt. Mindenki tudja, a lelke tudja, hogy vizsga jön. (Igen.) De néhányan elvesztette. Kár. Legközelebb ne aggódjatok. Mindig vannak vizsgák, személyesen, ez nem olyan... De vannak olyanok, mint a nagy vizsgák és a kis vizsgák - személyes vizsgák és aztán nagy vizsgák. Ezúttal, nagy vizsga. Az első csoport. A valaha volt legnagyobb vizsga. S mindenki elesik, mint a falevelek. Persze lesz még több is. De az első csoport különleges. Jó.

(És amikor egy kólával éljeneznek, és ők...) Kóla. (Azt mondták: „Egészségedre és Bódhiszattvára.” Akkor azt mondom: „Egészségetek- re, a leendő Buddhára.) Ez jó. Persze ők is azok lesznek a jövőben. Ez így van. (Magasabb, mint...) Úgy érted, hogy magasabbak lesznek nálad? (Igen.) Ki tudja? Talán nagyon gyorsan feljönnek. (Igen.) Az első csoporttal feljöttél a szabadságra. De ki tudja? Lehet, hogy magasabbra jutnak, ki tudja? De mindenki próbálja a legjobbját adni. Jövő vagy múlt vagy jelen, mindegy. Szóval, úgy hívunk titeket, mint „A Harmadik Szintű Bódhiszattva.” A Harmadik Szint. Harmadik Szintű Szent. A nyugatiaknak csak Harmadik Szentnek hívjuk őket. Ez elég jó. A Harmadik Szintű is jó. Harmadik Szintű Szentek. A Harmadik Szintű Bódhiszattva. Vagy a Harmadik Szentek.

Sok katolikust láttam már. Most értem, hogy miért van az Első Szentek Baptista Egyháza vagy mi. Talán ez volt az. Kíváncsi voltam, miért „Első Szent”, „Második Szent…” És amikor fiatalabb voltam, azt kérdeztem: „Miért van ennyi bonyodalom?” Talán ez az oka. Ha kimegy és létrehoz egy egyházat, képzeld el... Olyan lenne, mint „A Harmadik Szentek első Quan Yin egyháza”. És sok szintünk lenne. Színes szintjeink lennének. És valaki kimegy és megalapítja „Az Első Szentek első Quan Yin egyházát”, vagy „az Ötödik Szentekét”. Minden az Első. Az Első az Asztrális. Felfelé számolunk. Nem lefelé számolunk, mint a világ. Mi felfelé számolunk.

Tehát valaki, aki megalapította, mondjuk, „Az Első Szentek Rendjét”, és mi azt gondoltuk, „Hűha!”. Mindenki azt fogja gondolni: „Hű, az Első Szent a Harmadikhoz képest!” „A szomszédban!” Mindenki azt fogja gondolni: „Hű, ő az első. Menjünk át mindannyian oda. Miért menjünk a harmadikhoz, amikor mehetnénk az elsőhöz is?” Igaz? A Harmadik. Aztán később lesz a Negyedik vagy az Ötödik. Nincs Első. Az Első, nem érdekel minket. Nem ünnepeljük őket. Csak elkerülhetjük őket, elmenekülhetünk előlük. Vagy megkötözzük őket, és elhurcoljuk a Mennybe, majd később gondoskodunk róluk. Tegyük őket a zsákba, hogy ne harapjanak, amíg felviszitek őket. Mint amikor elkapsz egy kígyót, beteszed egy zsákba. (Igen.) És akkor csak a zsákot viszed. Vagy amikor elkapod a tigrist, ketrecbe teszed, vagy máshova. Ennyi.

Még valami, srácok? Vagy ennyi elég? Vagy... rendben? Még ha nem is tudjátok, hogy itt vagyok, sejtettétek, hogy itt vagyok. Más rezgést éreztek? Nos, boldog vagyok. Ez jó, mert sokáig élek itt süketnéma és vak emberekkel. Kíváncsi vagyok, hogy van-e egyáltalán rezgésem. Jó, hogy a változatosság kedvéért van egy új nézetem. Nem mintha bizonyítékra lenne szükségem, de emlékeztetnem kell magam arra, hogy van egy kis rezgésem valahol. Ha az ember állandóan vakokkal él együtt, elfelejti, milyen a rózsa színe. Nem mondod el senkinek. Minek? És akkor még te magad sem nézed meg.

Rendben, srácok, ennyi volt? Jó? (Igen.) Semmi más? Jó. Talán máskor? Élvezzétek. Itt vagytok, élvezzétek. Lazítsatok. Semmi tennivaló. (Köszönöm, Mester.) Ha szükségetek van bármilyen kazettára, kérdezzétek őket. (Rendben.) Hozd el nekik azt a kazettát, amit megnéztünk, és hagyd, hogy megnézzék. A jót. Vagy a Mester kazettáit, vagy amit csak akarnak, ők választanak. Ha nem tudod, hogyan kell használ- ni, kérj meg néhány srácot, hogy segítsen neked felvenni. Találkozunk még. (Jó.) Élvezzétek. (Köszönöm, Mester.) Szívesen. Korábban is látni akartalak titeket, de nem volt rá időm. Mindennek megvan az ideje. (Tudjuk.) Igen. (Köszönöm, Mester.) Szívesen.

(Vegán) cukor, csak osszátok el. A felét itt, a másik felét ott, hogy akkor egyenek, amikor akarnak. (Rendben.) Tegnap sokat vettél. (Rendben.) Jó? (Jó.) Fele a közkonyhán, fele itt. Így azt esznek, amit akarnak. (Rendben.) És vegyél nekik Sprite-ot, gyümölcslevet, meg mindent. (Igen.) És ha nincs több, akkor veszel. (Rendben.) (Mester, köszönöm.) (Köszönöm.) (Köszönöm, Mester.) (Hálás vagyok.)

Photo Caption: Gyönyörű a homoktól, tengertől az égig! Ki alkotta őket ilyen kifinomultra?

Kép letöltése